Településstatisztika

Fekvése

A község a 86 mellett fekszik Körmendtől 8 km-re északra. Eredetileg három községből, Kissároslakból, Egyházasrádócból és Rádóckisújfaluból áll. Az utóbbi községrész szinte összeér a mellette fekvő Rádóckölkeddel. Kissároslakot és Egyházasrádócot pedig a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal választja el egymástól. Kissároslak a vasúttól keletre, Egyházasrádóc pedig nyugatra fekszik.

Története

A község és egyháza első okleveles említése 1221-ből származik Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Neve valószínűleg a szláv Radovac személynévből való. Nevének előtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevű Kis- és Pusztarádóc falvaktól. Az előtag templommal rendelkező helyre vonatkozik. 1238-ban Terra nobilium de Raduzt, 1262-ben Radoch, 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt.

1471-ben Mátyás király a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A későbbiekben kiemelkedő földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család.

Vályi András szerint „Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság. Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok is van.”

Fényes Elek szerint „Egyházas-Radócz, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Körmendhez 1 óra, 198 kath., 260 ref., 10 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Róna határa bőtermékenységű. Birják b. Mikos, Karcsay, h. Batthyáni, s m. Radócz-Ujfalu, magyar falu, Vas vmegyében, 100 kath., 50 ref. lak. Többeké. Ut. p. Körmend. Kis-Sároslak, magyar falu, Vas vgyében, 68 kath., 72 ref. lak. F. u. Szegedy, b. Mikos, s többen. Körmendhez 1 óra.” Vas vármegye monográfiája szerint „Egyházas-Radócz, magyar község, 129 házzal és 790 r. kath. és ev. ref. lakossal. A gráczi vasut megálló helye. Posta és távíró a községben van. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Régi nemesi község; egyetlen földesura volt: báró Mikos János, azonban ennek is mindössze csak 6 jobbágya volt itt. A Dese-család ősi fészke. Ev. ref. egyháza a XVII. században keletkezett, a mostani templom 1787-ben épűlt. Kath. temploma is régi."
"Kis-Sároslak, magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Van 41 háza és 324 r. kath. és ev. ref. lakosa. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. A báró Roszner-családnak itt két kastélya van; az egyik régi, a másik 1894-ben épült.”
„Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik."

Nevezetességei

• Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus műemlék temploma az 1200-as években épült.
• A református templom 17. századi, 1787-ben barokk stílusban átépítették, mai formáját 1813-ban kapta, amikor klasszicista stílusban építették át. Az átépítések folytán barokk és reneszánsz elemek egyaránt megtalálhatók az épületben.
• A Rosner család kissároslaki kastélya 1894-ben épült, egy kisméretű angolpark közepén található. Az épületegyüttes jelenleg fogadóként üzemel.
• I. és II. világháborús emlékmű. A község lakossága és az önkormányzat 1991-ben állíttatta az emlékművet az I. és II. világháborúban a községből elesettek tiszteletére.
• Szent István szobor és Szent István park. A szobrot Marosits József szobrászművész készítette. Az önkormányzat 2000-ben a Millennium tiszteletére állította.