Településtörténet

A község a 86. számú főút mellett fekszik Körmendtől 8 km-re északra. Eredetileg három községből, Kissároslakból, Egyházasrádócból és Rádóckisújfaluból áll. Az utóbbi községrész szinte összeér a mellette fekvő Rádóckölkeddel. Kissároslakot és Egyházasrádócot pedig a szombathely-szentgotthárdi vasútvonal választja el egymástól. Kissároslak a vasúttól keletre, Egyházasrádóc pedig nyugatra fekszik.

Története

A község és egyháza első okleveles említése 1221-ből származik Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Neve valószínűleg a szláv Radovac személynévből való. Nevének előtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevű Kis- és Pusztarádóc falvaktól. Az előtag templommal rendelkező helyre vonatkozik. 1238-ban Terra nobilium de Raduzt, 1262-ben Radoch, 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt.

1471-ben Mátyás király a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A későbbiekben kiemelkedő földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család.

Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság."Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német  Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, rettyeik jók, fájok is van."

Fényes Elek szerint "Egyházas-Radócz, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Körmendhez 1 óra, 198 kath., 260 ref., 10 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Róna határa bőtermékenységű. Birják b. Mikos, Karcsay, h. Batthyáni, s m."Radócz-Ujfalu, magyar falu, Vas vmegyében, 100 kath., 50 ref. lak. Többeké. Ut. p. Körmend."Kis-Sároslak, magyar falu, Vas vgyében, 68 kath., 72 ref. lak. F. u. Szegedy, b. Mikos, s többen. Körmendhez 1 óra."

Vas vármegye monográfiája szerint "Egyházas-Radócz, magyar község, 129 házzal és 790 r. kath. és ev. ref. lakossal. A gráczi vasut megálló helye. Posta és távíró a községben van. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Régi nemesi község; egyetlen földesura volt: báró Mikos János, azonban ennek is mindössze csak 6 jobbágya volt itt. A Dese -család ősi fészke. Ev. ref. egyháza a XVII. században keletkezett, a mostani templom 1787-ben épűlt. Kath. temploma is régi."
"Kis-Sároslak, magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Van 41 háza és 324 r. kath. és ev. ref. lakosa. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. A báró Roszner -családnak itt két kastélya van; az egyik régi, a másik 1894-ben épült."
"Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik."

1910-ben Egyházasrádócnak 802, Kissároslaknak 435, Rádócújfalunak 221, túlnyomóan magyar lakosa volt. Egyházasrádóc a fenti községek egyesítésével jött létre 1937-ben. Az I. világháborúban az akkori három falurészből összesen 466-an vettek részt, közülük 49-en hősi halált haltak. A II. világháborúban való részvétel 38 főnyi áldozatot követelt.

Nevezetességei

• Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus műemlék temploma az 1200-as években épült.
• A református templom 17. századi, 1787-ben barokk stílusban átépítették, mai formáját 1813-ban kapta, amikor klasszicista stílusban építették át. Az átépítések folytán barokk és reneszánsz elemek egyaránt megtalálhatók az épületben.
• A Rosner család kissároslaki kastélya 1894-ben épült, egy kisméretű angolpark közepén található. Az épületegyüttes jelenleg fogadóként üzemel.
• I. és II. világháborús emlékmű. A község lakossága és az önkormányzat 1991-ben állítatta az emlékművet az I. és II. világháborúban a községből elesettek tiszteletére.
• Szent István szobor és Szent István park. A szobrot Marosits József szobrászművész készítette. Az önkormányzat 2000-ben a Millennium tiszteletére állította.

Híres emberek

A községben született 1930. december 21-én Für Lajos történész, egyetemi tanár, honvédelmi miniszter.